Az egyes szolgáltatások megsértésének mértékét a mutatók súlyozott összegzése alapján lehet megállapítani. A súlyozott összeg kiszámítása: a mutatók tényértékei alapján azokat zöld/sárga/piros sávba kell sorolni, és a zöld/sárga/piros sávokhoz rendre az 1 / 0,666 / 0,333 értékeket kell rendelni. A súlyozás és a teljesítési szint szorzataként megkapjuk az adott mutató teljesítési értékét, majd ezeket a teljesítési értékeket összesítve kapjuk meg, hogy az adott szolgáltatás összességében hogyan teljesült az adott hónapban (hány százalékos lett).

A leírtaknak megfelelően minden egyes szolgáltatásnál rögzíteni kell, hogy a hozzá tartozó egyes mutatók milyen súllyal szerepeljenek az összegző számításban. A súlyozások tekintetében érdemes minél egységesebb koncepció mentén kialakítani a rendszert (pl. a rendelke-zésre állás, mint legfontosabb mutató minden szolgáltatásnál 40-50 százalék körüli súllyal szerepeljen, a maximális kiesés értéke 10-20 százalék körül mozogjon, stb.)

Az illusztráció kedvéért bemutatunk egy konkrét példát – egy „SAP standard szolgáltatás”-t alapul véve.

A szolgáltatás mérésére használt mutatók (zárójelben a súlyozás, a havi teljesítmény színe és szorzatként előálló mutató teljesítési érték):

- rendelkezésre állás (súly: 40 %, szín: sárga, mutató értéke: 27%)

- max. kiesés (súly: 15 %, szín: zöld, mutató értéke: 15%)

- hibamegoldás visszajelzési ideje (súly: 5 %, szín: zöld, mutató értéke: 5%)

- becsült megoldási idő (súly: 5 %, szín: sárga, mutató értéke: 3,33%)

- hibajavítás átlagos megoldási ideje (súly: 10 %, szín: zöld, mutató értéke: 10%)

- felhasználó menedzsment (súly: 10 %, szín: zöld, mutató értéke: 10 %)

- záráskori max. kiesés (súly: 5 %, szín: zöld, mutató értéke: 5%)

A példában szereplő „SAP standard szolgáltatás” esetében a vizsgált hónapban a rendelkezésre állás és a becsült megoldási idő teljesítése mutató sárga, míg a többi zöld besorolású lett. Ezért ehhez a két mutatóhoz 0,67-es, a többihez 1-es színsáv értéket rendeltek. A színsáv értékeket és a súlyokat összeszorozva kapjuk meg a mutatók értékét, majd ezeket összegezve a teljes szolgáltatásra 85%-os érték jött ki, ezért az adott hónapban az SAP standard szolgáltatás teljesítését ábrázoló közlekedési lámpa színe sárga.

A SZOLGÁLTATÁS SÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A szolgáltatás minőségének megítélésére szolgáló közlekedési lámpa jelzések határozzák meg, hogy az üzlet milyen szankciókat, illetve árlevonásokat alkalmazhat a szolgáltatóval szemben – legyen az akár egy külső fél, vagy a vállalaton belüli informatikai terület. A színekhez tartozó konkrét tartományok függhetnek az informatikai terület szolgáltatási érettségi szintjétől, illetve az üzleti elvárások mértékétől (más számok alkalmazandóak egy kis számú, nem kritikus rendszert üzemeltető belső IT csoporttal szemben, mint egy kritikus rendszerek nagy tömegét üzemeltető külső IT szolgáltatónál).

Példa egy közepesen erős szintű színbesorolásra:

- zöld: a mutatók legalább 90%-ánál teljesült az elvárt szolgáltatási szint;

- sárga: a mutatók legalább 80%, de kevesebb, mint 90%-ánál teljesült az elvárt szolgáltatási szint;

- piros: a mutatók kevesebb, mint 80%-ánál teljesült az elvárt szolgáltatási szint.

A piaci bevett gyakorlat szerint a sárga, illetve a piros szintű szolgáltatás nyújtása esetén a megrendelői oldal pénzügyi szankciókat alkalmaz, mely a szolgáltatás egységárára vonatkozik. A szankció mértéke az adott körülményektől függ, jellemzően sárga jelzés esetén a szolgáltatási díj 5 – 15 százalékát szokták levonni, míg a piros szint esetében már 10 – 30 százalék közötti összeget (de ez egyes esetekben akár elérheti az 50 százalékot is.)

A teljes cikk a Controlling Portálon olvasható: http://www.controllingportal.hu/?doc=tk_t&t=16&d=858

Éljen informatikai javítási szolgáltatás-felkínálásunkkal, amelyek díjtételei július elsejétől jelentős

• 20%-os alap,
• 30%-os 2.igényíbevételtől kezdődő
• 30%-os 2.igényíbevételtől kezdődő

díjkedvezményt tartalmaznak!

Veszprém Kártyával rendelkezőknek egységesen 50%.

JAVÍTUNK

• asztali és hordozható számítógépet
• hagyományos és lapos monitort
• kis- és nagyteljesítményű nyomtatót, irodatechnikai berendezést
• projektort
• szünetmentes tápegységet
• internetes és más hálózati részegységet, elemet
• hangosító elemet, stb.

A fentiek ill. azok rendszereinek üzemeltetését is átvállaljuk! Sőt! Bérbe is vehet tőlünk ilyen berendezéseket.

További szolgáltatásaink…

BÁRMILYEN EGYEDI IGÉNYE (IS) VAN HÍVJON/ÍRJON!

Részletfizetési kedvezményt is kaphat, ha ránk bízza internetes megjelenésének, weblapjának elkészítését/felújítását (tartalmának folyamatos frissítését, karbantartását)

(Erre, ha megfelel a GOP-1.3.1/A vagy GOP-1.3.1./B feltételeinek, pályázati pénz is igényelhető!)

Honlapkészítés gyorsan, olcsón »

MUTATÓK ÉRTÉKELÉSE SZÍNSÁVVAL, IT SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE KÖZLEKEDÉSI LÁMPÁVAL

Az IT szolgáltatások spektruma igen széles. A legtöbb esetben két alapvető kategóriát lehet megkülönböztetni: az infrastruktúra alapú szolgáltatásokat és az alkalmazás alapú szolgáltatásokat. Az előbbiek közé sorolják a hálózathoz, a fájlszerverekhez vagy például a standard PC munkahelyek üzemeltetéséhez tartozó szolgáltatásokat, míg az utóbbiak közé tartoznak az olyan nagy üzleti rendszerek, mint az SAP, az Oracle ERP vagy egy komplett adattárház megoldás. Minden egyes szolgáltatáshoz különböző mutatók egész köre rendelhető, sok hasonlósággal (pl. szinte minden szolgáltatásnál értelmezhető és fontos a rendelkezésre állás valamint a maximális kiesés mutató; továbbá a hibabejelentések tekintetében is hasonló működési folyamatok mentén támogatják az IT megoldó csapatok a felhasználókat a rendszerek beüzemelésében, javításában vagy fejlesztésében). Az értékelési módszertan szerint a mutatók öt típusa azonosítható, amelyek a mérési tulajdonságok alapján markánsan eltérő kategóriákba fogják össze a lehetséges mérőszámokat.

A kategorizálás során az egyik legfontosabb megkülönböztető jellemző, hogy százalékos érték vagy egész szám mérése történik – a mutatók ez alapján szétválaszthatók két-két kategóriába. Egy másik dimenzió mentén is szükséges a mutatók szétválasztása, nevezetesen hogy a mérés során minden hónapban csak egyetlen egy számmal kell foglalkoznunk (pl. az SAP rendszer rendelkezésre állása), vagy nem. Ugyanis ha a szolgáltatásnak magának sok céleleme van és ezeket mind figyelni kell (pl. ha adott szervezet standard PC munkahelyeit mind külön-külön mérjük), akkor az azonos típusú mérések eredményeit összesíteni kell, hogy megkapjuk az adott szolgáltatási szint mutató végleges értékét (pl. PC munkahelyek rendelkezésre állása). Az ötödik kategória azon mutatókat tartalmazza, ahol a célérték nulla.

Napjainkban egyre fontosabbá vált az IT szerepe minden vállalat életében. Sok vállalatnál az informatikai rendszerek működésképtelensége maga után vonja a szervezet jelentős részének, akár az egész szervezetnek a működésképtelenségét. Ezért kiemelt jelentőségű az üzlet számára, hogy pontosan definiálva legyen az elérhető IT szolgáltatások köre, minősége és rendelkezésre állása. Ebből az igényből nőtte ki magát mára a szolgáltatás menedzsment módszertan komplex területe.

A szolgáltatás menedzsment az üzlet és az IT közötti kapcsolat. Az üzlet számára mérhetővé, ellenőrizhetővé teszi az IT-t azáltal, hogy az IT szolgáltatásaihoz üzleti mérőszámokat rendel, így lehetővé válik az ellenőrizés, a visszacsatolás, a finomra hangolás.

A szolgáltatás menedzsment fogalma összeforr a világszerte elterjedt és ma már legtöbb helyen az informatikai működés alapját adó ITIL ajánlásgyűjtemény informatikai folyamataival. Az ITIL (IT Infrastructure Library) az informatikai szolgáltatás menedzsment (IT Service Management, ITSM) legjobb gyakorlatának átfogó és egységes dokumentációja. Az ITIL eredetileg az Egyesült Királyság kormányának felkérésére készült, az informatikai iparág vezető szolgáltatásmenedzsment szakértőinek közreműködésével. Az ITIL legújabb, 3-as verziójában a szolgáltatás menedzsment szerepe még hangsúlyosabb lett, az IT összes folyamatát eköré építi fel. Pontosabban az IT szolgáltatásmenedzsment helyett szolgáltatás-életciklus modellről beszél, részletesen tárgyalja az IT szolgáltatások tervezését, bevezetését, üzemeltetését és folyamatos fejlesztését is.

A szolgáltatás alapú működés egyik talán legfontosabb eleme a Szolgáltatási Szint Megállapodás (Service Level Agreement – SLA). Ennek célja az, hogy a szolgáltató által nyújtott szolgáltatás tartalma mindkét fél (a szolgáltatás igénybe vevője és nyújtója) számára egyértelműen definiált legyen, a szolgáltatás minősítése pedig objektív módon meghatározható szolgáltatási szint jellemzőkkel történjék. A szolgáltatási szintek méréséhez definiálni kell azokat a konkrét mutatókat, amelyek a legjobban leírják az adott szolgáltatás megfelelő szintű működését. Pontosabban olyan mérhető értékek összegyűjtésére van szükség, amelyek átlépése esetén adott szolgáltatás nem tekinthető elfogadható minőségűnek.

Általában a nyomtatók nem megfelelő működése (koszos, csíkos nyomtatás; papírelakadás-gyűrés) a kopó alkatrészek meghibásodásából ered.

A képelőhívó egység amely a képalkotásért felelős. Ebben külön cserélhető:

• OPC henger
• Törlőgumi
• PCR henger

Fixáló egység ami a papíron létrehozott kép rögzítésére szolgál. Cserélhető alkatrészei:

• Fixáló fólia
• Gumihenger
• Fűtőegység
• Fogaskerék

Papír transzport egység melynek feladata a papír megfelelő behúzása és a készüléken belüli továbbítása a kirakó tálcáig. Elhasználódó részei:

• Behúzó görgő
• Separator pad,görgő
• Továbbító,vezető görgő

Ezeket az alkatrészeket a nyomtató élettartama során többször ki kell cserélni. Szem előtt kell tartani, hogy az általunk kínált megoldás milyen előnyökkel jár. Az elsődleges szempont nyilván a megtakarított összeg, ami hosszú távon a gép vételárának többszöröse is lehet ugyanakkor az egységek váz szerkezetei melyek szinte soha nem romlanak el, nem terhelik fölöslegesen környezetünket.

A nyomtató, vagy angolul printer, olyan hardver, kimeneti periféria, mely arra használható, hogy a digitális adatokat megjelenítse nem elektronikus formában, általában papíron.

A nyomtatott kép minősége annál jobb, minél sűrűbben vannak és minél kisebbek a rajzolatot felépítő pontok. Ezt jellemzi a DPI, (Dot Per Inch, azaz hogy egy hüvelyk hosszú vonal hány pontból áll).

A nyomtatás sebességét lap/percben mérjük.

Ha több számítógépet akarunk egy nyomtatóval kiszolgálni, akkor ehhez régebben switchbox-ot, nyomtatóátkapcsolót használtak, amivel fizikailag át lehetett kapcsolni a nyomtatót az egyik számítógépről a másikra. Manapság ez szükségtelen, ha számítógépes hálózatba vannak kötve a gépek. Nagyobb létszámú számítógép kiszolgálásához nyomtatószervert használnak. Komoly számítási igényű (grafikai) nyomtatók gyakran a PostScript lapleíró nyelvet használják. Ha a PostScript értelmező nem magába a nyomtatóba van beépítve, hanem PC-n fut (ritkán linux, gyakrabban XP stb. alatt), RIP-nek (Raster Image Processor) nevezzük.

A nyomtatókat többféle szempontból csoportosíthatjuk.

1. Ütő- és nem ütőnyomtatók
2. Színes és szürkeárnyalatos nyomtatók

Az alapján, hogy egyszerre hány karaktert vagy pontot nyomtatnak a papírra, megkülönböztetünk

• Karakternyomtatót: egyszerre egy karakter nyomtatnak; az elektromos írógépekből lettek kifejlesztve; fajtái: például a betűkerekes, és gömbfejes nyomtató
• Sornyomtatót: egyszerre egy egész sort nyomtat.
• Lapnyomtatót: egyszerre egy egész lapot nyomtat ki.

A számítógéphez kapcsolódhat

• kábellel: párhuzamos, soros (USB vagy RS-232), Ethernet
• vezeték nélküli módon: IrDA, WLAN, Bluetooth

Ütő nyomtatók

• Gömbfejes és margarétafejes nyomtatók: csak a gyári fejen lévő fix karakterkészletet tudják alkalmazni, ugyanúgy, mint az írógépek. Kis sebességgel, de viszonylag szép képet nyomtatnak.
• Láncos, írórudas, írókorongos, íróhengeres nyomtatók: egyszerre egy egész sort tudnak nyomtatni, ezeket nevezzük sornyomtatóknak.
• Mátrixnyomtatók: a mátrixnyomtató az írógép továbbfejlesztett változata. A nyomtatófejben apró tűk vannak (általában 9 vagy 24 db). A papír előtt egy kifeszített festékszalag mozog, amelyre a tűk ráütnek, és létrehoznak a papíron egy pontot. A kép ezekből a pontokból fog állni. A tűket elektromágneses tér mozgatja, és rugóerő húzza vissza eredeti helyükre. Ezzel az eljárással nem csak karakterek, hanem képek, rajzok is nyomtathatóak. A nyomtatott képek felbontása gyenge, de ahol nem szükséges a jó minőség, ott ma is használják, mert olcsó és alkalmas indigós számlanyomtatásra. Egyes mátrixnyomtatók képesek színes nyomatok készítésére is, de ezek minősége igen alacsony.

A mátrixnyomtatók több üzemmódban tudnak nyomtatni:

• Piszkozati (Draft): a piszkozati minőség a tűk egyszeri leütésével készül, és nem túl szép képet ad.
• Közel levél minőségű (NLQ, Near Letter Quality): ez már egy szebb képet adó üzemmód, a tűk többszöri leütésével hozza létre a képet.
• Levélminőségű (LQ, Letter Quality): legalább 18 tűsnek kell ahhoz lennie a nyomtatónak, hogy ilyen minőségben nyomtasson, és az így készített kép igen jó minőségű, de nagyon hosszú ideig tart a kinyomtatása.

Nem ütő nyomtatók

Hőnyomtató:

a hőnyomtató speciális papírtekercset, ún. hőpapírt használ. Ennek az a tulajdonsága, hogy a fehér bevonata hő hatására megfeketedik. Ennek a papírnak nyomódik neki az írófej. A fejen a képpontoknak megfelelő kis ellenállások helyezkednek el. Ott ahol az ellenállást elektromos árammal melegítik, ott a papír megfeketedik. A fej a mátrixnyomtatókhoz hasonlóan mozoghat jobbra balra, de lehet fix is, ekkor azonban a papírt teljes szélességében le kell fedni. Előnye a nagy élettartam és a „végtelen színezőanyag”. Hátránya a hozzávaló papír viszonylag drága, minősége gyenge, hőmérséklet és napfény ellen védeni kell a kinyomtatott dokumentumot.

Rajzgépek vagy plotterek:

a rajzgéppel vektorgrafikákat lehet papírra rajzolni. A rajzgép egy tollat mozgat a papíron. A rajzgépeket nagyméretű műszaki rajzok (CAD) papírra vitelénél, a számítógépes tervezésben használják, bár egyre inkább felváltják őket az univerzális nyomtatók, amelyek már elegendően nagy méretben (A0, roll) is képesek a nyomtatásra.

Képalkotás szerint

Lézernyomtató:

a lézernyomtatóban speciális, fényérzékeny anyaggal bevont és elektromosan feltöltött henger található. Ezen egy lézersugárral jelölik meg a nem fehér pontokat: ahol a lézer a hengerhez ér, ott a henger semleges lesz vagy ellentétesen lesz töltött a henger többi részéhez képest. Amikor pedig a henger a festékrésszel érintkezik, akkor azokra a részekre tapad festék, melyeket ért a lézersugár. A festék ezután átkerül a papírra, majd beleolvad, mikor a papír áthalad egy 200 °C-os hengerpár között. A színes lézernyomatóban lényegében négy közönséges lézernyomtató mechanikája épül egybe, és az egyetlen fényérzékeny hengerükre a világoskék (cián), lila (bíbor), sárga és fekete festékhengerekről egymás után kerülnek fel a színek. A négy színnel való átfestéshez a lézersugárnak négyszer kell végigfutnia a fényérzékeny hengeren.

Tintasugaras nyomtató:

a tintasugaras nyomtatók tintapatronok segítségével tintacseppeket juttatnak a papírlapra. A patronban van egy porlasztó, ez megfelelő méretű tintacseppekre alakítja a tintát, és a papírlapra juttatja azt. A színes tintasugaras nyomtató színes tintapatronokat használ, általában négy alapszín használatával keveri ki a megfelelő árnyalatokat: ciánkék, bíborvörös, sárga és fekete színek használatával. Minden tintasugaras nyomtató porlasztással juttatja a tintacseppeket a papírlapra, de a porlasztás módszere változó. Ez történhet piezoelektromos úton, elektrosztatikusan, vagy gőzbuborékok segítségével. A gőzbuborékos nyomtató a következő módon működik:
A nyomtató cserélhető tintapatronja a papír felett oldalirányban mozog. A nyomtatófejben lévő, tintával töltött kamrácskákhoz szabad szemmel alig látható fúvókák (porlasztók) kapcsolódnak. Azokat a kamrákat, mely a nyomtatandó képrészlet soron következő képpontjához szükségesek, elektromos impulzus melegíti fel, minek következtében a tinta a melegítési helyeken felforr, és a keletkező gőzbuborék egy-egy tintacseppet lő a porlasztókon keresztül a papírlapra.
A tintasugaras nyomtatók egy-egy karaktert sokkal több képpontból állítanak össze mint például a mátrixnyomtatók, ezért sokkal szebb képet is adnak annál: megfelelő tintasugaras nyomtatóval igen jó minőségű, színes képek, akár fotók is nyomtathatók.

Tintasugaras nyomtatók fajtái:

• Szilárd tintával működő nyomtatók (Solid ink printers)
• Festék-szublimációs nyomtatók (Dye-sublimation printer)
• Festék nélküli nyomtatók (Inkless printers)

Vízbázisú technológia

Vízbázisú festékkel a “bubble jet”, azaz hővel-párolgással-lecsapódással működő gépek működnek. Jellemzően a HP gyártmányú “plotterek” működnek így (Designjet sorozat). Régebbi meghatározó gyártó az Encad volt, amíg a Kodak fel nem vásárolta.

• Dye based azaz vízbázisú színezékkel nagy színerejű, fotószerű képek készülhetnek, a erős fényt nem, vagy korlátozottan viselik el, pár hónap(!) után a nyomatok fakulhatnak. A “dye” szerves kémiai színezék, mint szerves vegyület, bomlékony, innen a fakulásveszély
• Pigment based festékkel készült nyomatok alkalmasak UV fény terhelés elviselésére is. Múzeumi körülmények közti élettartam akár száz év is lehet, a direkt napsugárzást is elviselhetik 2-4 évig. A pigment fémes jellegű vegyület, nem bomlik könnyen le, mint a dye.

Oldószertartalmú technológia

Szerves oldószert tartalmazó festékekkel UV fény és vízálló nyomatok készülhetnek, a vízbázisú technológia az ipari felhasználásban csökkenő jelentőséggel bír. Jelölés (vonalkód stb) típusú alkalmazás változatlanul jelentős a vízbású technika, mindenhol máshol visszaszorulóban van. Az oldószer tartalmú festékek jellemzően pigment tartalmúak, nem fakulnak.

Oldószertalrtalmú festékeket kizárólag piezo- nyomtatófejekkel lehet nyomtatni. Meghatározó fejgyártók: Xaar, Konica-Minolta, Spectra, Seiko, Epson.

Eco Solvent

Eco solventnek nevezik a nagyfelbontású (720dpi vagy több) Epson fejekkel kompatibilis festékeket. Ezek bevonat nélküli anyagokon is működnek, a különböző generációk (Eco Sol, Eco Sol II, Eco Sol Max, stb) eltérő karcállósággal és UV ellenállósággal rendelkeznek. Az ecosol festékek szaga nem túl erős, a gyártók szerint irodai környezetben is használhatóak. Ezzel szemben a cikkíró szellőztetést javasol. Jellemző gépgyártók ecosol festékkel: Roland, Mutoh, Mimaki.

Mild vagy Light Solvent

A “Könnyű oldószeres” festékek átmenetet képeznek az Ecosol és a nagy oldószertartalmú festékek közt. Alkalmazható nyomtatófejek: Konica-Minolta, Seiko, Epson (kisebb részben). A nyomatok jobb karcállósággal rendelkeznek, mint az Ecosollal nyomtatottak, UV állóság direkt kitettség esetén is néhány év lehet. Jellemző gépgyártók: Seiko, Mimaki.

Hard Solvent

A nagy oldószertartalmú nyomtatókat szokás röviden “oldószeres” nyomtatónak nevezni. UV, vízálló, karcálló nyomatok készítésére alkalmasak, jellemzően 360 dpi-s fejekkel. A nyomás képet gyakran a CMYK (nyomdai alapszínek, ciánkék, magenta, sárga, fekete) világos színekkel (Lc, Lm, világos cián, világos magenta) történő kiegészítésével vizuálisan javítják. Fejgyártók: Xaar, Spectra. Gépgyártók: HP, Gandinnovation, Mutoh. Eco- vagy Mild- gépek több-kevesebb sikerrel átalakíthatóak oldószeresre, a szervizigény ilyenkor megnőhet. Oldószeres gépen akár óriásplakátok is készülnek, illetve a házméretű, speciális hálóra nyomtatott reklámgrafikák is kizárólag így készülnek.

ÚJ irány: az “UV szárítású” technológia Röviden ezeket “UV nyomtatónak” is nevezik, de nem összetévesztendők az UV álló nyomatot adó, vizes vagy oldószeres technológiával. Itt a tintasugaras fejből kilövellt festéket a nyomtatás közben UV fénnyel megvilágítják a speciális építésű gépeken, aminek hatására a festékben láncreakció játszódik le, és a festék pillanatszerűen polimerizálódik. Tehát itt a száradás nem párolgásos mechanizmusú, mint a víz- vagy oldószerbázisú festékek estében. A kikeményedett festék vastag, karcálló, relatíve merev, UV fénynek és víznek ellenálló. Jellemző gyártók: HP, Fuji, Grapo, Barak, Agfa, Mutoh, Mimaki. UV géppel táblás, vastag anyagok is közvetlenül nyomtathatók.

ÚJ irány: Greyscale technológia Míg a “régebbi” technológiák binárisak, új fejlesztésként megjelent az ún. Greyscale, azaz “árnyalatos” nyomtatás. Itt már nem csak a papír fehér színéből, és a kinyomtatott 100 színerejű festékpontocskákból áll össze a kép, hanem a nyomtató képes önmagában a köztes, világosabb árnyalatok nyomtatására is! Ennek az áttörésnek köszönhetően nem kell a világos (Lc, Lm) színeket alkalmazni, mégis nagy vizuális felbontás érhető el. Jellemző fej: Xaar Omnidot greyscale fej.

Európai gyártó? Tintasugaras nyomtatót jellemzően japán, amerikai (és “természetesen” kínai) cégek gyártanak (illetve másolnak). Ezért érdemel külön figyelmet a csehországi Olomoucban fejlesztett GRAPO gépcsalád. Mindhárom gépük UV szárítású ipari nyomtató, Konica.Minolta, illetve újabban Xaar Omnidot fejekkel, 2m körüli szélességgel.